A sport a testnevelés legjelentősebb összetevője. A sporteredmények mindig az érdeklődés homlokterében vannak, közben sokan megfeledkeznek arról, hogy az eredmények, a táblázatok és a pontok mellett a sportnak kivételes társadalmi jelentőségű dimenziója van.
A sport értelme nemcsak az eredmények elérésében rejlik. A sportversenyzés mindössze egy lehetőség arra, hogy az ember ellenőrizze képességeit. A versenyzésről alkotott ilyen felfogás kifejezésre juttatja a sport humánus oldalát, mely szerint az eredmény elsősorban saját képességünket, nem pedig más tehetetlenségét juttatja kifejezésre. A leglényegesebb, hogy az ember tudatára jusson saját képességeink.
Ezek szerint a sportküzdelmeknek nemes vetélkedővé kell válniuk, ami nem irányul a másik sportoló ellen, hanem a magunk természetének, a természeti erők legyőzésére szolgál.
A testnevelés mindennapi életben betöltött jelentőségéről Tito elvtárs 1954 májusában, a nemzetközi sportorvosi kongresszushoz intézett üzenetében a következőket mondta:
„A testnevelésnek nagy jelentősége van minden ország általános fejlődésében. Növeli az emberek biológiai és egészségi értékét, fokozza munkaképességüket, hozzájárni kulturális fejlődésükhöz, elősegíti jólétük és elégedettségük fokozását. . ."
A testnevelés megszervezése nálunk a felszabadulás után azonnal megkezdődött. Már 1945 májusában megalakult Belgrádban a Jugoszláv Testnevelési Bizottság.
Szabadkán 1944. november 24-én az USAOJ Helyi Bizottsága felhívással fordult a sportoló ifjúsághoz, hogy kezdje meg a spottevékenységet. 1945 júniusában megalakult a Helyi Testnevelési Bizottság. Első határozatainak egyike a versenyrendszerre és a sporttalálkozók helyének a meghatározására vonatkozott.
A Jugoszláv Testnevelési Bizottság első rendes közgyűlését 1945. december 14-16-a között tartották meg Belgrádban, ekkor nevét a Jugoszláv Testnevelési Szövetségre változtatták.
Egy héttel később Szabadkán megalakult a szabadkai Körzeti Testnevelési Bizottság. Meghatározták a testnevelés fejlesztésének irányvonalait is. 1946 májusában megalakult Szabadkán a Városi Testnevelési Bizottság, amelybe küldötteket delegált valamennyi sportegyesület és aktíva.
A testnevelés decentralizálásának meggyorsítása érdekében 1952. február 11 —12-én Belgrádban megalakult Jugoszlávia Sportszövetsége.
A Vajdasági Sportszövetség ugyanabban az évben, március 9-10-én alakult meg, valamivel később létrejött Szabadka Sportszövetsége is.
Az ország sportszervezetei 1961. április 27-én egyesültek a Jugoszláv Testnevelési Szervezetek Szövetsége keretében, majd 1972. november 20-án megalakul a Testnevelési Szervezetek Szövetsége (SOFK).
Mindezek a változások nem voltak formálisak, lényeg-bevágóak voltak, miközben tiszteletben tartották a legfontosabb célt, a testnevelés tömegesítését, ezzel párhuzamosan az amatőrizmus elveinek a tiszteletbentartását.
A Testnevelési Szervezetek Szövetségének alapvető célkitűzéseit a következőképpen lehet összefoglalni:
-    a dolgozók és a polgárok alkotmányos jogainak megvalósítása a testnevelés terén,
-    a sportolók szocialista szellemben történő nevelése,
-    a társadalmi viszonyok humanizálása és a polgárok szabadidő tartalmának gazdagítása a sport és a testnevelés révén,
-    a szocialista hazaszeretet ápolása, nemzeteink és nemzetiségeink testvériségének és egységének, valamint közösségének elmélyítése,
-    hozzájárulás a nemzetek közeledéséhez,
-    az élsport fejlesztése és minél kedvezőbb feltételek megteremtése a testnevelés és társadalmi helyzetének fejlesztéséhez,
-    demokratikus viszonyok és a küldöttrendszer fejlesztése a testnevelésben.