Szabadkát sokáig a sportok városának nevezték, ennek ellenére aránylag kevés polgár és fiatal foglalkozik testneveléssel és sporttal. Egyik oka, hogy nincs elég sportlétesítmény és egyéb, a sporttevékenységhez szükséges helyiség.
Községünkben 112 sportklub, a Partizán 14 sportüdülési és testnevelési egyesülete, 33 iskolai és egy egyetemi sportegyesület, továbbá számos sportszervezet mindössze 33 sportlétesítményt használhat.
A felszabadulás óta épült a műjégpálya, a bajmoki és a palicsi sportközpont, a sportcsarnok és az uszoda, továbbá tataroztak és bővítettek több sportlétesítményt és felújították a városi stadiont A III. diákolimpia előkészületei során 1978-ban tíz aszfaltburkolatú univerzális (röplabda-, kézilabda- és kosárlabda-) pálya épült az általános iskolákban.
Ezek a sportlétesítmények nem elégíthetik ki a mintegy 4000 igazolt versenyző, továbbá mintegy 25 000 gyermek, fiatal  és polgár szükségleteit,  akik a létesítményeket a/ iskolai sportegyesületek, a munkás- és falusi sportjátékok keretében veszik igénybe.

Kevés a tornaterem

Különösen aggasztó, hogy a szabadkai általános és középiskolánk mindössze egyharmada rendelkezik a folyamatos testneveléshez szükséges valamennyi feltétellel. Alapvető probléma, hogy kevés a tornaterem, s így testnevelésből a kötelező programot sem lehet végrehajtani teljes egészében. Emiatt a tanulók többsége nem képes elsajátítani az alapvető motorikus ismereteket
Nincs tornaterem a hajdújárási, a györgyéni, az Ivo Lola Ribar, a Duro Salaj, az Ivan Milutinovié és a Sonja Marinkovié általános iskolában, a Lazar Nesic, a gépészeti-elektrotechnikai iskolaközpontban és az egészségügyi középiskolában. Még rosszabb a helyzet a főiskolákon és az egyetemi karokon a sportlétesítményeket illetően. A Pedagógiai Akadémia kivételével, amelynek van tornaterme; a Közgazdasági Kar és az Építészeti Kar, továbbá az Építészeti, valamint a Műszaki Főiskola hallgatóinak a testnevelése az általános iskoláktól bérelt tornatermekben vagy pályákon folyik. A sportlétesítmények hiányában nem sikerült sikeresebben megszervezni az egyetemi sportegyesületek tevékenységét.
A munkaszervezetek közül kevés tett eleget kötelezettségének, hogy anyagi alapot teremtsen a testnevelései való foglalkozásnak, ugyanakkor olyan törekvések tapasztalhatók, hogy a sportlétesítményeket nem bocsátják dolgozóik vagy a polgárok rendelkezésére. Sportobjektummal rendelkezik a Pionír Cukorka- és Csokoládégyár, az Integrál Építőipari Munkaszervezet, a Sever Villanymotorgyár, a Zorka Vegyiművek, a Solid Cipőgyár, a Suboticanka Italgyár, a Su-botica-trans Utasforgalmi Munkaszervezet és az Auro-metal Nemesfémfeldolgozó Munkaszervezet. Az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy e munkaszervezetek többségében sportegyesületek és klubok alakultak, amelyek az igazolt játékosokkal bekapcsolódtak a versenyzésbe, ezzel lehetetlenné tették azt, hogy a dolgozók tömegesen foglalkozhassanak a testneveléssel.
A sportlétesítmények közül legtöbb versenyszerű és élsport célokat szolgál. Szabadka lakosságának csak 2 százaléka használja ezeket a létesítményeket Emiatt kérdéses azoknak az elveknek a valóra váltása, amelyeknek a megvalósítását a Kommunista Szövetség feladatul tűzte ki, hogy a testnevelést a tömegességre alapozva kell fejleszteni.
Ami az élsport szükségleteire használt sportlétesítményeket illeti, e téren három probléma van: nem rendezett a vagyonjogi helyzetük, a beruházásokkal kapcsolatos kérdések és a karbantartásuk.
A legértékesebb sportlétesítmények a városi stadion, a sportcsarnok, a Jadran mozi épülete, a műjégpálya és a Május 1-je utcai pályák. Ezek a testnevelési és sportüdülési önigazgatási érdekközösség tulajdonát képezik.

Nincs pénz az amortizációra

A sportlétesítmények értéke az 1980-ban végzett felmérések szerint mintegy 700000 000 dinár.
A sportlétesítmények igen rossz állapotban vannak. Ennek egyik oka az, hogy nem választanak ki megfelelő eszközöket az amortizációra. Az objektumok 700000000 dinárban és 50 évben megállapított értékét illetve időtartamát és az évi 2 százalékos amortizációt számítva, az évi amortizáció összege 13 600000 dinár lenne. Ezzel létrejönnének a testnevelés fejlesztéséhez szükséges anyagi feltételek.
A testnevelés 1981-1985 közötti időszakra szóló terve előirányozza az említett eszközök előteremtését, de tekintettel arra, hogy azokat nem választják ki, teljes bizonysággal állítható: nem valósul meg a testnevelés fejlesztésének középtávú terve, s a keretében tervezett alábbi beruházások:
-    a sport és sportüdülési központ építése a városi stadion mellett, továbbá a sétaerdei sportüdülési központ építésének, a folytatása 30 000000 dinár értékben,
-    a küzdősportok otthonának építése 120000000 dinár értékben,
-    a sportüdülési központok építése a csantavéri, nagyfényi, györgyéni, hajdújárási, kisboszniai és más helyi közösségekben összesen 70 000000 dinár értékben,
-    öt tornaterem építésének társpénzelése az általános iskolákban, amelyeket sportcélokra is lehet használni, összesen 45 000000 dinár értékben.
-    a műjégpálya befedése 42 000000 dinár értékben és
-    az új medence építése - a meglevő mellett - a sétaerdőben vagy a jelenlegi befedése 27000000 dinár értékben.
A jelenlegi középtávú tervben elsőbbséget kapott a küzdősportok (ökölvívás, birkózás, cselgáncs, karate és vívás) otthonának az építése, a fűtés bevezetése az uszodában, a műjégpálya és a sportcsarnok felújítása. A feladatok csak a testnevelési járulék növelésével valósíthatók meg, továbbá, ha felszabadítják a gazdaságon kívüli beruházásokra vonatkozó tilalmat.
A testnevelési és sportüdülési érdekközösség a rendelkezésére álló eszközöknek több mint a felét a sportlétesítmények fenntartására és az ott dolgozók személyi jövedelmére fordítja, ami ugyancsak nem elegendő, ugyanis az érdekközösség nem rendelkezik megfelelő eszközökkel.
A szabadkai kosarazok és röplabdázók kénytelenek az iskolai tornatermeket igénybe venni hivatalos mérkőzésekkor, ha eleget akarnak tenni a megfelelő versenyrendszer szabályainak, amelyeket szövetségeik írnak elő (például a versenyt zárt helyiségben kell megtartani).