Szabadka a női atlétika központja

Szabadkán az atlétikai élet 1945-től fejlődik. A legkiemelkedőbb atléták az egykori Radnicki Sportegyesületben gyűltek össze. Ebben az esztendőben ennek az egyesületnek az atlétanői az ország legjobbjai között foglaltak helyet A háború utáni években a városban három atlétikai klub is tevékenykedett: a Sloboda, a Radnicki és a Spartak.
Jovan Mikic-Spartak volt a szabadkai atlétika legjelentősebb egyénisége a háború előtti években. Bánátban született (Opovón) 1914. május 13-án. Középiskolás korában kezdett atlétikával foglalkozni a szabadkai Backában. 1934-től a belgrádi Jugoslavija atlétikai szakosztályának a tagja volt. Attól kezdve 1939-ig a válogatott állandó tagja távolugrásban, hármasugrásban és magasugrásban. O volt az első jugoszláv, aki hármasugrásban 14 méternél többet ugrott.
A szabadkai atléták a neves sportoló, Jovan Mikic-Spartak példáját követve a háború utáni években ugyancsak jelentős eredményeket érnek el. Az első öt esztendőben 27 országos bajnoki címet szereznek és mintegy 100 köztársasági és tartományi bajnoki címhez jutnak. Százötven versenyen vettek részt és megdöntötték 20 országos és több mint száz köztársasági és tartományi csúcsot.
A Spartak Atlétikai Klub a jugoszláv női atlétika központja lett, amely reneszánszát éli a felszabadulás utáni hat esztendőben. Az 1945-től 1951-ig tartó idő
szakban városunk atlétanői képezték a válogatott tagjainak zömét és akkor sikerült legtöbb országos bajnoki címet szerezni.

Tizenkét évig tartó virágzás

A Spartak férficsapata az 1951-től 1960-ig tartó időszakban a minőség tekintetében megközelítette a női csapatét. Ez az időszak Szabadka és Vajdaság atlétikatörténetében főleg a szerény eredményekről maradt meg az emlékezetben. Szabadka atlétikai élete azonban újjászületett, felvirágzása 1960-tól 1972-ig tartott. Ezután újabb megtorpanás következett be. Újra felfelé ível fejlődése Vajdaság tanulóifjúságának III. diákolimpiája után, amelyet 1978-ban Szabadkán rendeztek meg. Ez az esztendő a Spartaknak új, jó minőségű tartan pályát hozott teljes küzdőterekkel és megfelelő felszereléssel. A Spartak atlétái végre kitűnő munkafeltételekhez jutnak. A diákolimpia serkentőleg hatott Szabadka atlétikái életének fellendülésére.
1945-től máig a Spartak Atlétikai Klub sok jó eredményt ért el (1947-ig csak az egyéni versenyeken, azóta azonban csapatversenyben is). Az atléták 22 felnőtt országos bajnoki címet szereztek, s 26 versenyző volt az országos válogatott tagja. Sokkal több országos bajnoki cím jutott az ország legjobb pionírjainak és ifjúsági versenyzőinek a vetélkedőjében.
A Spartak minden idők legjobb atlétáinak egyike Ubori László, aki 1972-ben a staféta tagja volt és részt vett Münchenben az olimpiai játékokon.
Hozzájárultak Szabadka atlétikai életének fellendítéséhez az elmúlt negyven esztendőben a többi között Magyar Ilona, Varmuzsa Erzsébet, Dragutin Zurkovic, Mkuska László, Vince Covic, Lengyel Gábor, Ubori László, Pavle Skenderovic, Zsunji Borbála, Fecskés Éva, Körösi József, Kozma Mária, Sinkovics Kornélia és mások.
Felnőtt országos bajnokok voltak 1945-től máig: Dragutin Zurkovic (110 m gát) 1949-ben, 1950-ben és 1951-ben, 15,6 15,7 és 16,0 mp-es eredménnyel; Branko Dangubic (gerelyhajítás) 1949-ben, 60,47 méteres eredménnyel; Szkenderovics Pál (26 kilométeres gyaloglás a Partizán menetelésen) 1953-ban, 1:34; 10,0 eredménnyel; Varmuzsa Erzsébet 80 m gát) 1946-ban, 14,0 másodperces idővel (ugyanabban az évben első lett távolugrásban, 4,75 méteres eredménnyel); Katica Dorotic (magasugrásban) 1946-ban, 1,37 méteres eredménnyel; a Spartak 4x100-as stafétája (Dorotic-Csanádi-
Magyar-Varmuzsa) 1946-ban, 55,6 másodperces idővel; Csanádi Ilona (800 m) 1957-ben, 2:27,3 időeredménnyel; Magyar Ilona (80 m gát) 1947-ben 13,3 másodperces eredménnyel; a Spartak 4x100 méteres női váltója (San-dorkic-Magyar-Csanádi-Varmuzsa) 1947-ben, 53,4 másodperccel; Tereza Ivankovic (Jugoszlávia 2000 méteres terepfütó-bajnokságán) 1947-ben, 6:58,2-es eredménnyel; Varmuzsa Ilona (100 m) 1948-ban, 13,8 másodperces eredménnyel; a női 4x100 méteres váltó (Sandorkic-Kol-lár-Magyar-Varmuzsa) 1948-ban, 53\3 másodperces eredménnyel és Tóth Erika (gerelyhajításban) 1951-ben, 35,25 méterrel.
A Spartak atlétái jugoszláv bajnokok lettek a 26 kilométeres Partizán menetelésben 1959-ben. Ugyanabban az évben a Balkán-bajnokságon, terepi" 1964-től 1968-ig a Spartak felnőtt versenyző* ttözül értékes eredményt ért el Pálinkás Magda 800 és Lengyel Gábor 100 méteres síkfutásban.
Vince Covic 1970-ben és 1972-ben jugoszláv bajnok volt 20 kilométeres gyaloglásban. Országos bajnoki címet nyert 1981-ben a 4x400-as női váltó (Matlak-Sin-kovics-Kozma E.-Kozma M.), Körösi József 1982-ben jugoszláv bajnok lett 400 méteren, s az ország legjobbjainak címét 1983-ban elnyerte a 4 x 400-as női váltó is (Matlak-Sinkovics-Kozma E. -Kozma M.).

Nagyszámú válogatott

A Spartak atlétái által az elmúlt negyven esztendőben elért eredmények közé mindenféleképpen be kell sorolni a következőket is: Vince Covic 20 kilométeres gyaloglásban, 1969-ben, a második helyen végzett; Ninoslava Tikvicki 800 méteren és Zsunyi Borbála diszkoszvetésben és gerelyhajításban ugyanebben az esztendőben második helyet szerzett az országos bajnokságon; Vince Covic ugyancsak 20 kilométeres gyaloglásban, 1971-ben, a második helyen végzett; Ubori László 400 méteres síkfutásban, 1972-ben, a harmadik lett; a 4x400 méteres női staféta (Sinkovics-Teleki-Bakai-Kozma M.) 1979-ben a harmadik helyen végzett; 1980-ban ugyanebben a versenyszámban a női staféta (Sinkovics-Utasi Kozma E. -Kozma M.) megismétli a sikert.
Ubori László 1972-ben résztvett Münchenben (NSZK) a XX. Olimpiai Játékokon a_4x400-as staféta tagjaként (Ubori-Kocuvan-Alebic-Cikic). A Spartak csapata 1980-ban az ötödik helyen végzett Jugoszlávia csapatbajnokságán

A Spartak mindig ismert volt jó terepfutóiról, így például 1978-ban a szabadkai klub atlétái megszerezték Jugoszlávia terepfutó bajnoka címet.
A jugoszláv válogatott hivatalos szereplésein, amelyeket elismer a Jugoszláv Atlétikai Szövetség, 1945 és 1984 között részt vett - a férfiak közül: Ivánovics István 24, Vitomir Krivokapié 22, Lengyel Gábor 11, Dragutin Zurkovic 10, Ubori László és Körösi József 6, Vince Covic 3, Szkenderovics Pál 2 és Stevan Vukmanov 1 alkalommal; a nők közül: Sinkovics Kornélia 6, Magyar Ilona 5, Kozma Mária 4, Pálinkás Magda 3, Jelisaveta Ivankovic, Julija Gasparevic, Ninoslava Tikvicki és Fecskés Anna l-l alkalommal.
A Spartak Atlétikai Klubnak jelenleg is vannak kiváló versenyzői. Mindenekelőtt meg kell említeni a három válogatott versenyzőt: Sinkovics Kornéliát, Kozma Etelkát és Kozma Máriát. Sok fiatal versenyző, akik most az ifjúsági vagy a pionír korosztályhoz tartoznak, csak ezután bizonyítják tehetségüket
Mindazért, amit a vajdasági és a jugoszláv atlétikáért tett, a Spartak Atlétikai Klub számos elismerést kapott. A Jugoszláv Atlétikai Szövetség 1981-ben Szabadkára bízta a felnőttek országos bajnokságának a megszervezését.
A Spartak 4x100 méteres női váltójának résztvevői: S. Sinkovics., Kozma E., Kozma M., B. Budinski, 1984-ben az országos bajnokságon elsők lettek.

Magyar Ilona, többszörös válogatott tag, atlétikai rekorder (középen), az egyik 80 méteres gátfutásban

A Spartak 4 x 100 méteres váltójának csapata (balról jobbra): Varmuzsa, Šandorkić, Csanádi és Magyar, valamennyien az országos válogatott tagjai - rekorderek

A Spartak férfi atlétikai csapata, amely az ország legjobbja volt  1947-től 1951-ig

A Spartak 4 x 100 méteres váltója, amely országos bajnokságot nyert 1983-ban.
Balról jobbra: K. Sinkovics, Matlák, Kozma E. és Kozma M.

A Spartak női atlétikai csapata (balról jobbra): Magyar, Varmuzsa,Csanádi, Kollár, Šandorkić és Földi,
az 1984. évi belgrádi országos bajnokság középdöntőjének résztvevői

Ubori László országos bajnok és válogatott a 4 x 100 méteres váltó tagja, részt vett az 1972. évi müncheni olimpiai játékokon.	Vince Čović országos bajnok és válogatott a 20 kilóméteres távgyaloglásban
Zsunyi Borbála országos bajnok és a válogatott tagja, diszkosz- és gerelyvető	Fecskés Éva fiatal futónk, aki 800 és 1.500 méteres síkfutásban tűnt ki - tagja a válogatottnak
Lengyel Gábor, többszörös válogatott tag és csúcstartó a 100 méteres síkfutásban	Kőrösi József országos bajnok, válogatottunk tagja a 400 méteres síkfutásban

Szkenderovics Pál országos bajnok, a
válogatott tagja, Partizán maratonfutó