2024.04.26. Péntek

 
PARTNEREINK
Subotica
Szabadka
Sportski savez Srbije
Szerbiai Sportszövetség
Sportski savez Vojvodine
Vajdasági Sportszövetség
Olimpijski komitet Srbije
Szerbiai Olimpiai Bizottság
Fudbalski savez Srbije
Szerbiai Labdarúgó Szövetség
Odbojkaški savez Srbije
Szerbiai Röplabda Szövetség
Rukometni savez Srbije
Szerbiai Kézilabda Szövetség
Vaterpolo savez Srbije
Szerbiai Vízilabda Szövetség
Vívás

Két újrakezdés

A sportág művelői országos, viszonylatban a jobbak közé sorolhatók. Szabadkának országos iljú: és felnőtt bajnokai voltak és vannak, mind egyénit mind csapatversenyben. A legjobbak az országos v; gatott színeiben eljutottak a nagy nemzetközi ' senyékre is.
A vívók már 1945 őszén munkához fogtak. A V deményezők Jakobcsics Eugén, Orosz Sándor, Svetc Bugarski, Steinfeld Miklós és Steinfeld Nándor voli A vívás meghonosítása városunkban a múlt szá végére vezethető vissza. Jakobcsics Eugén 1931 -I országos bajnok volt.
Orosz Sándor már 1948-ban beverekcdte m; a válogatottba és részt vett a Balkán-bajnokság Egy évvel később kardvívásban országos bajnoki cíi szerzett Ebből az időszakból szép siker az Or< Bugarski, Steinfeld-fivérek összeállítású kardcsapat 1 madik helyezése az országos bajnokságon, valan Vujkovic Helga döntőbe jutása női tőrben. Az ifjúi versenyzők közül Jakobcsics Péter eredményeit le kiemelni, aki országos .bajnok és válogatott volt és kardvívásban. Ebben az időben kezdte pályalütí Tisza András, a későbbi sokszoros válogatott és 60-as évek szövetségi kapitánya. Az eredményckl gazdag és tevékeny időszak 1954-ig tartott. Az. ak bekövetkezett nehéz anyagi helyet miatt két évig s netelt a munka, majd feloszlott a klub.
A szervezkedés ismét 1959 őszén kezdődik. A Jakobcsics: Eugén, a szabadkai vívás legendája fia, András, munkához lát, vívóiskola indult, jólle akkoriban az állandó költözködés és klub névváltoztat jellemezte a vívók életét. Egy időben Tehnicar, m Partizán néven szerepelt a klub. Annak a szervezel i a nevét vették fel,  amely fedél alá engedte ől
A vívóiskola 1962-től a Spartak keretében műköc Az odaadó és a szakavatott munka eredmények 1965-től ismét sorozatban jegyzik a jobbnál jobb eredményeket Hartig Bertalan többszörös tartományi és köztársasági ifjúsági bajnok volt tőrvívásban és párbajtőrben, de a kardot is jól forgatta. Nem sokkal később - 1967-ben és 1968-ban - Tóth Rudolf még Hartigot is túlszárnyalta, három országos bajnoki címet nyert az ifik mezőnyében. Tőrben és párbajtőrben sem volt méltó vetélytársa az országban. A lányok közül Brusznyai Ilona ért el átlagon felüli sikert A 60-as évek végén figyeltek fel a szakemberek a tőrőző Conen Jánosra, a párbajtőröző Lajco Mamuzicra és a kardvívó Laza Jaramazovicra. Az utóbbi 1967-ben az ifjúsági válogatott tagja volt Azon a vetélkedőn a felnőttek közül Jakobcsics András volt válogatott aki két évvel később, a Zágrábban megtartott Balkán-bajnokságon a jugoszláv kardcsapat tagjaként bronzérmet nyert. A női kardcsapat évekig az országos élvonalhoz tartozott, de sohasem került a csúcsra.
A 70-es évek elején egész sor új tehetség tünt fel: Radomir Drndarski, Géza Basic, Kolarik, Zoltán, Göncöl Gábor és mások. 1972-ben jugoszláv bajnok a tőr- és a kardcsapat A következő két évben a kard- és a párbaj tőregyüttes bizonyul verhetetlennek, azzal, hogy a kardozók 1975-ben is rászolgáltak a titulusra. Géza Basic egy évben három egyéni bajnoki címet szerzett. Tőrőző és párbajtőröző létére a kardvívást is megnyerte. Basicot nagyszerű ritmusérzék, elképesztő gyorsaság, higgadtság és számítókészség jellemezte.
A kardcsapat 1972-ben ért el dobogós helyezést: a harmadik volt. A következő évben megszületett a régen várt csapatbajnoki cím. A Göncöl, Mamuzic, Tóth, Basic, Brajkovösszeállítású párbajtőrcsapat Jugoszlávia bajnoka lett.
A sorozatos jó eredmények alapján több szabadkai vívó került a szövetségi kapitány listájára. A kardvívók közül a válogatott tagja: Jakobcsics András és Lazo Jaramazovic, a párbajtőrözők közül pedig Mamuzic, Göncöl és Tóth.
Az egyéni sikerek nem maradnak el a 70-es évek végén' sem, sőt 1983-ban is volt városunknak országos vívóbajnoka. Lazo Jaramazovic kétszer iratkozott fel a kardvívóbajnokok listájára, majd pedig Radomir Drndarski követte 1983-ban. A lányok közül előbb Nagy Lívia hívta fel magára a figyelmet rnajd Göncöl Mária megjelenése jelentett felfrissülést az egész jugoszláv női tőrvívás számára. Alig 16 évesen Balkánbajnokságon járt és negyedik lett a felnőttek versenyén.
1982-ben felnőtt országos bajnokságot szerzett, állandó válogatott és az első helyen áll a szövetségi ranglistán.
Hogy a szabadkai vívók az utóbbi években is a legjobbak közé tartoznak, azt az országos válogatottak névsora is igazolja. 1975-1983 között a címeres mezben fellépett: Lazo Jaramazovic, Radomir Drndarski, Vladimír Brajkov, Kolarik Zoltán és Bessenyei Gábor kardvívó, valamint a tőrőző Géza.

82_1.jpg

A Spartak női és férfi vívócsapata 1964-1974

82_2.jpg 82_3.jpg

Göncöl Mária országos bajnok,
a válogatott tagja

Lazo Jaramazović országos bajnok,
a válogatott tagja

82_4.jpg

Jakobcsics Eugén, valamikori válogatott tag és olimpiai résztvevő,
a Spartak számos nemzedékének edzője

82_5.jpg

Vívóink, az országos válogatott tagjai, (balról jobbra): Göncöl G., Tóth R. és L. Mamužić 1974-ben

  Share on Facebook