Kilenc szakosztály

A kisállattenyésztők 1947-ben kezdtek szervezkedni, majd szervezetet alakítottak Fajjószág- Galamb- és Nyúltenyesztők Klubja elnevezéssel. A klub 1955-ig tevékenykedett és csak 1961-ben éledt újra. Ez alka¬lommal a kisállattenyésztők a Sportgalambtenyésztők Egyesületébe tömörültek.
Az egyesület tagjainak fő tevékenysége, amint az az elnevezésből is kitűnik, a galambászat volt. Három évvel a munka felújítása után a Sportgalambtenyésztők Egyesületéhez csatlakoztak a díszgalamb-, madár-, faj¬jószág- és nyúltenyésztők is. Alosztályokat alakítottak, s jóllehet tagjaiknak más-más az érdeklődési körük, egy helyen tömörül valamennyi tenyésztő.
Az egyesület 1981-ben vette fel jelenlegi nevét és bejegyezte a nutriatenyésztők szakosztályát is. Azóta a polgárok egyesületének neve Kisállattenyésztők Egye¬sülete.
Az egyesületnek kilenc szakosztálya van (1555 taggal): magasan szálló galambok tenyésztőinek, díszgalambok tenyésztőinek, körrepülő galambok tenyésztőinek, rövid-csőrű galambok tenyésztőinek, postagalambok tenyésztői¬nek, madártenyésztők, faijószág tenyésztőinek, nyúl¬tenyésztők és nutriatenyésztők szakosztálya.
Legtömegesebb a nyúl tenyésztők szakosztálya (350 tag). Legtevékenyebb a magasan röpülő galambok tenyésztőinek a szakosztálya, amely a legrégibb szak¬osztály. Tagjai erőfeszítéseikkel közvetlenül hozzájárultak az egyesület megalakításához.
A kisállattenyésztők 1972-ig kizárólag sporttevékeny¬séget folytattak. 1972-ben Szabadkán megszervezték a kisállattenyésztők első nemzetközi kiállítását Azóta a kiállítást minden évben megrendezik. Az 1983. évi, sorrendben tizenkettedik kiállításon mintegy nyolcezer különféle kisállatot mutattak be. Hozzáértők szerint a szabadkai kiállítás Európa legtekintélyesebb klub¬rendezvénye.
A Kisállattenyésztők Egyesülete minden évben klub¬versenyt rendez, a legjobbak résztvesznek a tartományi és az országos bajnokságon. A sporttevékenységben legnagyobb sikert Josip Kovacic, a magasan röpülő ga¬lambok tenyésztője érte el, aki 1977-ben országos baj¬nok lett. Slicker Tibor ugyanebben a kategóriában 1979-ben Vajdaság bajnoka, Annus László postagalamb¬tenyésztő pedig 1983-ban Szerbia bajnoka lett. Ezek az eredmények egyben az egyesület legnagyobb sikerei.
A kiállításokon legtöbb sikert aratott: Antal István (magasan röpülő galambok), Ivan Dormic (rövidcsőrű galambok), Bartol Vojnic (postagalambok), Gogolyák Mihály, Kalman Crnkovic és Szavold Ferenc (dísz¬galambok), Toldi József, Julijana Tereié és Erős Árpád (madártenyésztők), Pajo Tumbas és Zsizsák András (nyúltenyésztők), valamint Rózsik Ferenc és Dóró István (nutriatenyésztők).
Az egyesület sikereiben a tenyésztők mellett érdemei vannak mindazoknak az aktivistáknak, akik megala¬kulását is elősegítették, ezek: Szabó Miklós, Antun Mlankovié, Jenéi György, Harri Roth, Jakab Ferenc, Sárvári László, Bajer László, Luka Dulic, Josip Ku-jundzic és Ivan Vízin.
Egyes galambtenyésztőknek sikere volt a nemzetközi versenyeken és az olimpián is.