Jugoszlávia érdemes sportolója

Titoverbászon született 1932. október 31-én. Középfokú szakképesítése van. Sporttal - atlétikával és kézilabdával - 1947-ben kezdett foglalkozni szülőhelyén. Gazdag sportpályafutása során versenyzett az Uljarac (Titoverbász), a Zeljeznicar (Belgrád) és a szabadkai Spartak színeiben. Sportpályafutását 1962-ben fejezte be a Spartakban. Az országos válogatottban 1951-1959 között 21 hivatalos és négy nem hivatalos mérkőzésen játszott. A Népért Tett Szolgálatok Ezüst Csillagos Érdemrendjének viselője.

Jugoszlávia sportolói között alig van, akit Tóth-Simic Erika mellé lehet rangsorolni. Nagy érdemei vannak a kispályás kézilabda fejlesztésében. E sportág úttörője volt, amikor hazánkban is áttértek a nagypályásról a kispályás kézilabdára. Tóth Erika korán a siker útjára lépett, elsősorban kitűnő adottságainak köszönve. Szorgalmas és kitartó volt, olyan erős a lövése, amit azóta sem sikerül senkinek elérni. Abban az időben sem a Spartakot, sem a válogatottat nem lehetett elképzelni nélküle.
Sikeres sportpályafutásának kezdetén még egy sportággal -atlétikával - foglalkozott. Sikerrel. Gerelyhajítóként hivatalosan is fellépett versenyen, a válogatott színeiben két alkalommal is. Legjobb eredménye 39,40 méter.
Sporttevékenységének mérlege: 500 kézilabda-mérkőzésen lépett fel. Legnagyobb sikere a világbajnoki bronzérem, amelyet kispályás kézilabdázóként szerzett az 1957. évi belgrádi világbajnokságon. Abban az időben a Spartak kézilabdacsapata országos bajnok volt, s Európa egyik legjobb csapatának számított, így gyakran résztvett nagy nemzetközi tornákon. Az egyik ilyen rendezvényen, az NSZK-ban, a Spartak a Német Szövetségi Köztársaság bajnokával, a Hamburggal került össze és 4:1 arányú győzelmet aratott. Mind a négy gólt Tóth Erika lőtte. Másnap az újságok részletes jelentést közöltek, s megállapították, hogy a közönség a „gyilkos erejű lövéssel rendelkező kézilabda - professzor" nagy játékát láthatta.
Tóth Simic Erika élsportolóhoz méltóan élt, edzett és versenyzett. Igazi sportnagyság volt. 1962-ben feltűnés nélkül távozott a sportpályáról.