2024.03.28. Csütörtök

 
PARTNEREINK
Subotica
Szabadka
Sportski savez Srbije
Szerbiai Sportszövetség
Sportski savez Vojvodine
Vajdasági Sportszövetség
Olimpijski komitet Srbije
Szerbiai Olimpiai Bizottság
Fudbalski savez Srbije
Szerbiai Labdarúgó Szövetség
Odbojkaški savez Srbije
Szerbiai Röplabda Szövetség
Rukometni savez Srbije
Szerbiai Kézilabda Szövetség
Vaterpolo savez Srbije
Szerbiai Vízilabda Szövetség
Labdarúgás

Legnépszerűbb sport

A labdarúgás Szabadkán rendkívül népszerű és rendkívül gazdag hagyománya van. Jelenleg 25 klubban foglalkoznak ezzel a sportággal, s e klubok a községi labdarúgó szövetség tagjai. A versenyfokozat alapján rangsorolva a következők: Spartak (II. szövetségi liga -Nyugat), Backa és Palics (Vajdasági liga), Radnicki és Zorka, OFK Tavankút (Bácskai liga), Sever, Csantavér, Preporod, Stari Zednik, Bratstvo, Hajdúk, Bratstvo (Mérges) (szabadkai körzeti liga), Solid, Partizán, Poljo-privrednik, Pescara, Durdin, Vinogradar, Granicar, Loko-motiva, Pionir, Udarnik, Mladost és Elektrovojvodina (szabadkai községi liga).
A klubok többségének kitűnő, füves pályája van, s korszerűek, megfelelők az öltözők is. Ezeknek a kluboknak összesen több mint 2500, minden korosztályhoz tartozó aktív játékosa van, akik kihasználják a sport háború utáni, az önigazgatású szocialista közösségünkben iehetővé vált fejlődésének adottságait. Ezt a tevékenységet elősegíti a községi labdarúgó szövetség is 85 játékvezetővel és 16 ellenőrrel, valamint instruktorral. A szakmunkát a labdarúgóedzők szövetségének 120 szakavatott tagja végzi.
Az ilyen elterjedt és népszerű sportot, mint amilyen a labdarúgás, Szabadkán nehéz lenne elképzelni az említett hosszú és fényes hagyományok, valamint a háború utáni lendületes úttörő munka nélkül, amikor új alapokra helyezték ezt a sportágat, amely nélkül „nem tud meglenni" Szabadka.
A meglevő, sajnos szegényes dokumentáció áttanulmányozásával, valamint az egykori ászok és sportvezetők megfakult visszaemlékezéseit hallgatva, sikerült aránylag megbízható adatokhoz jutni, amelyek híven tükrözik, hogy a labdarúgás már 1944-ben életrekelt, nagyszámú játékost és tízezres híveket szerzett magának.
A szabadság első napjaiban a fiatalok szabad idejüket leggyakrabban labdarúgással töltötték el. Lejátszották az első barátságos mérkőzéseket, amiben a ZAK labdarúgói jártak elöl.  Pályára lépett még a Gradanski (Horvát Sportegyesület) ós a Jedinstvo (Munkás Testnevelési Egyesület). Később ezek a csapatok megváltoztatják a nevüket az alábbi sorrendben. A ZAK játékosai a Jovan Mikic-Spartak ITSE-be távoztak s létrejött a Spartak LK A Jedinstvóból 1946 júniusában létrejött a Radnicki, amely 1947. január 22-én sportegyesületi szinten egyesült a Jovan Mikic-Spartak ITSE-vel. A Gradanski (Horvát Sportegyesület) 1945. május 26-án alakult meg, de már 1946. március 7-én megváltoztatja az elnevezését és felveszi a Sloboda Testnevelési Egyesület nevet A Sloboda 1949. április 6-án tartott rendkívüli közgyűlésén határozatot hoztak az egyesület feloszlatásáról, tagjai később a Jovan Mikic-Spartak ITSE klubjainak a sportolóivá váltak.

Az első mérkőzések

Az első mérkőzéseken az említett klubok játékosai jeleskedtek, s velük együtt a Szabadkán állomásozó katonai alakulatok válogatottja is. Az első hivatalos mérkőzést 1944. december 10-én rendezték meg Szabadka A és B válogatottja között. Az A válogatott győzött 4:2-re. Egy héttel később (december 17-én) Szabadka válogatottja 3:0 arányú győzelmet aratotUi ZAK felett. Utána egymást követik a mérkőzések: ZAK -Radnicki (Üjvidék) 8:1. (A visszavágón is a ZAK győz 8:2 arányban). ZAK - Beogradska brigada 1:1, ZAK - Crvena Zvezda 2:4. Egy tornát is rendeztek, amelyen a következő eredmények születtek: Helyőrség parancsnoksága - Körzeti parancsnokság 2:3, Körzeti parancsnokság - Kórházi központ 2:2, Körzeti parancsnokság - Népi milícia 5:2. A torna tiszta bevételét, összesen 38 000 dinárt, a Kórházi központnak juttatták a katonakórházak szükségleteire.

A Spartak LK megalakítása

A žAK labdarúgói, akik még nem széledtek szét, 1945 áprilisának elején Szabadka válogatottja elnevezéssel szerbiai és vajdasági turnéra utaztak. Már április 8-án pályára léptek Belgrádban az Å°tászbrigád csapata ellen és 8:0 (6:0) arányban győztek Pálfí 4, Hatvani (Sabanov 2), Prcic és Nyers góljaival. Két nappal később, április 10-én a belgrádi Radnicki az ellenfél és új győzelmet ünnepelnek a szabadkaiak, 4:0 arányban bizonyultak jobbnak, Prcic 2, Nyers és Janjic góljaival. Kragujevácon Szabadka válogatottja 8:0 arányban legyőzte a Radnickit, Krusevácon pedig a vendéglátókat 5:1, majd Pancsován a helyi válogatottat 4:0 arányban.  
Amikor megérkeztek Zrenjaninba, e város sportmunkásai értesítették őket, hogy táviratot kaptak Szabadkáról, mely szerint félbe kell szakítani a turnét és haza kell térni. A ZAK Szabadkán kívüli jövid vendégeskedésén a következők, játszottak: Pajo Simokovic, Miroslav Beleslin, Lazar Bogesic, Ivan Zvekanovic, Lajco Jakovetic, Gojko Janjic, Ilija Vorgucin, Pálfi Béla, Stipan Kopilovic, Takács Jóska, Karlo Neorcic, Josip Prcic, Blasko Milunovic_ és Zeljko Sabanov.
Tekintettel arra, hogy a ZAK játékosai többé nem léphettek pályára az addigi elnevezés alatt, érdeklődést tanúsított irántuk a Gradanski és a Radnicki, amelyek időközben megalakultak, valamint a Jovan Mikic-Spar-tak ITSE, amely úgy döntött, hogy egyik szakosztályaként labdarúgóklubot alakít.
A ZAK labdarúgói folytatták az edzést, de egyúttal azon tanakodtak, hogy melyik klubba távozzanak. A legdemokratikusabb módon úgy határoztak, hogy abba a klubba igazolják át magukat, amelyik mellett a versenyzők többsége dönt. Az elhatározás Marija Letic -Budzinica Ivan Milutinovic utcai vendéglőjében született meg 1945 áprilisában. A ZAK játékosainak társaságában ott voltak a Gradanski és a Radnicki képviselői, a Jovan Mikic-Spartak ITSE-et pedig Radivoj Sibalic, Miran Ostan és Aleksandar Zvekan képviselték. A szavazáson a következő játékosok vettek részt: Stipan Kopilovic, Gojko Janjic, Lajco Jakovetic, Lazar Bogesic, Blasko Milunovic, Pajo Simokovic, Jankó Zvekanovic, Balázs Jóska, Balázs Gyuszi, Karlo Neorcic, Josip Prcic, Ivan Latki, Ilija Vorgucin, Takács Jóska, Kalman Delié, Miroslav Beleslin, Ivan Bogesic és Nikola Aradski. A 15:3 arányú döntést az érdekelt klubok képviselőinek Gojko Janjic, a ZAK legidősebb játékosa közölte, s annak értelmében e klub addigi játékosai beléptek a Spartak Labdarúgóklubba 1945. április 21-étől a kék-fehér mezt öltötték magukra.

Öt selejtező

A Spartak labdarúgóit 1945 őszén és 1946 tavaszán a labdarúgás mestereiként tartották számon. Sok mérkőzést játszottak, résztvettek az észak-bácskai liga bajnokságában. Arra törekedtek, hogy minél nagyobb tekintélyt szerezzenek klubjuknak. Ebben a ligában a Spartak mellett versenyzett még a Jedinstvo (Topolya), a Gradanski (Szabadka), a Radnicki (Bajmok), a Jedinstvo (Zenta), a Sloga (Zombor), a Jedinstvo (Szabadka) és a Radnicki (Zombor). Miután befejeződött a bajnokság, amelyet a Spartak nyert meg, következtek az I. szövetségi ligába jutásért folyó selejtezők. A Spartak az újvidéki Vojvodinát kapta ellenfeléül. Az 1946. július 14-én és 21-én megtartott mérkőzést is a szabadkaiak nyerték 2:0 arányban. A Spartak színeiben mindkét alkalommal Pajo Simokovic, Ivan Bogesic, Mroslav Beleslin, Lajco Jakovetic, Jankó Zvekanovic, Gojko Janjié, Ilija Vorgucin, Ladislav Tumbas, Stipan Kopilovic, Takács Jóska és Josip Prcic játszott. A Spartak góljait Szabadkán Takács Jóska és Josip Prcic, Újvidéken Ladislav Tumbas és Josip Prcic lőtték.
A Spartak játékosai, miután sikerrel túljutottak a selejtezőkön, jogot szereztek az I. szövetségi ligában való részvételre, amelynek az 1946-47-es versenyidényben tagja volt még a Partizán, a Crvena Zvezda, a Meta-lac (Belgrád), a Dinamó, a Lokomotiva (Zágráb), a Hajdúk, a Pobeda (Szkopje), a Kvarner (Rijeka), a Buducnost (Titograd), a Poncijana (Trieszt), a Zeljez-nicar (Szarajevó), az Október 14-e (Nis) és a Nafta (Alsó-Lendva).
A klub fennállásának 39 éve alatt a Spartak labdarúgói még négy alkalommal vettek részt selejtezőkön. Másodszor 1951-ben. Az első ligás státus megőrzése érdekében három mérkőzést játszanak a ljubljanai Odred ellen. Érdekes megemlíteni, hogy mindhárom találkozó döntetlennel ért véget Szabadkán 3:3, Ljubljanában 0:0 és Zágrábban 2:2 volt az eredmény. Háromszáz perc játék után sorsolással dőlt el, hogy a Spartak az 1. szövetségi liga tagja marad.
A következő selejtezőt 1952-ben játszotta a Spartak az alábbi klubokkal: Radnicki (Obrenovac) 6:2 és 6:0, Napredak (Krusevac) 5:1 és 4:0, Dinamó (Pancsova) 1:1 és 2:0. Ez a siker a Spartak felfiatalított csapatához fűződik, amelyet akkor Takács Jóska vezetett és amelyben kitűnt még Futó Béla és Anton Rudinski, aki később a belgrádi Crvena Zvezda, illetve a Partizán középcsatára volt..
Az I. szövetségi ligából való kiesés után a Spartaknak 1958-ban lehetősége nyílt arra, hogy a Rijekával és a kruseváci Napredakkal játszott selejtező után megőrizze első ligás státusát A Spartak legyőzte a Napre-dakot (2:1 és 6:0), azonban a Rijeka elleni találkozón (3:0 és 0:0) elmulasztotta az alkalmat.
A legutóbbi selejtezőn a Spartak a II. szövetségi liga északi csoportjának 1971-72. évi bajnokaként a ljubijai Rudarral (2:2 és 3:1), valamint a titográdi Buducnosttal játszott (0:1 és 2:1). Tekintettel arra, hogy a titográdiakkal az összeredmény 2:2 volt, tizenegyeseket  kellet  rúgni.   Ebben  a  Spartak  bizonyult a jobbnak 6:5 arányban. A Spartak góljait Gasic, Cetina, Jurkovic. Culafic, Birovljev és Radosav szerezte.

A Spartak helyezései a bajnokságok során

A Spartak csapata különféle ligákban játszva (északbácskai, I. szövetségi és más ligák - északi, nyugati, keleti és vajdasági liga) a következő helyezést érte el: 1945-46-os bajnokság (észak-bácskai liga) első hely, 1946-47. (I. szövetségi liga) hatodik hely, 1947-48. (I. szövetségi liga) tizedik hely, 1948-49. (II. szövetségi liga) harmadik hely, 1950. (I. szövetségi liga) kilencedik hely, 1951. (I szövetségi liga) tizenegyedik hely, 1952. (vajdasági liga első hely, 1952-53. (I. szövetségi liga) tizedik hely, 1953-54. (I. szövetségi liga) hatodik hely, 1954-55. (I. szövetségi liga) nyolcadik hely, 1955-56. (I. szövetségi liga) kilencedik hely, 1956-57. (I. szövetségi liga) tizenkettedik hely, 1957-58. (I. szövetségi liga) tizenkettedik hely, 1958-59. (II. szövetségi liga - kelet) második hely, 1959-60. (II. szövetségi liga - kelet) ötödik hely, 1960-61. (II. szövetségi liga - kelet) hatodik hely, 1961-62. (II. szövetségi liga - kelet) kilencedik hely, 1962-63. (II. szövetségi liga - kelet), nyolcadik hely, 1963-64. (II. szövetségi liga - kelet) tizenkettedik hely, 1964-65. (II. szövetségi liga - kelet) nyolcadik hely, 1965-66. (II. szövetségi liga - kelet) nyolcadik hely, 1966-67. (II. szövetségi liga - kelet) ötödik hely, 1967-68. (II. szövetségi liga - kelet) tizenkettedik hely, 1968-69. (II. szövetségi liga - észak) tizedik hely, 1969-70. (II. szövetségi liga - észak) tizenegyedik hely, 1970-71. (II. szövetségi liga - észak) harmadik hely, 1971-72. (II. szövetségi liga - észak) első hely, 1972-73. (I. szövetségi liga) tizenhetedik hely, 1973-74. (II. szövetségi liga - nyugat) tizenötödik hely, 1974-75. (vajdasági liga) első hely, 1975-76. (II. szövetségi liga -nyugat) kilencedik hely, 1976-77. (II. szövetségi liga -nyugat) tizennyolcadik hely, 1977-78. (vajdasági liga) első hely, 1978-79. II. szövetségi liga - nyugat) nyolcadik hely, 1979-80. (II. szövetségi liga - nyugat) második hely), 1980-81. (II. szövetségi liga - nyugat) ötödik hely, 1981-82. (II. szövetségi liga) második hely,
1982-    83. (II. szövetségi liga - nyugat) negyedik hely,
1983-    84. (II. szövetségi liga - nyugat) második hely. A Spartak első I. ligás mérkőzését 1946. augusztus
26-án játszotta Szabadkán, 4000 néző előtt, a Crvena Zvezdával (1:3), a következő összeállításban: Milunovié, I. Bogesic, Beleslin, Jakovetic, Zvekanovic, Harangozó V, Vorgucin, L. Tumbas, Kopilovic, Takács és Balázs, so
Az első I. ligás gólt Harangozó Vilmos érte el (a későbbi neves asztaliteniszező). A Spartak az első ligában az első győzelmet 1946. szeptember 8-án vívta ki a zágrábi Lokomotiva ellen (4:0), Takács, Prcic, Jakovetic és Gömöri góljaival. A Spartak 3000 néző előtt a következő összeállításban játszott: Simokovic, Kopilovié, Beleslin, Jakovetic, Zvekanovic, Janjic, Tumbas, Takács, Prcic, Gömöri és Vorgucin.
A Spartak labdarúgói utoljára az 1972-73-as versenyévadban játszottak az I. szövetségi ligában, amikor a tizenhetedik helyen végeztek és visszakerültek a II. ligások közé. Ebben az évben az I. ligában a következők játszottak a Spartak színeiben: Dorde Zaklano-vic, Ernest Kovacevic, Gyóllai Mihály, Slobodan Braca-novic, Cedomir Terzic, Bozidar Gasic, Drago Jovicevic, Milos Cetina, Vinkó Ilovac, Dusán Jurkovic, Jezsevics Mhály, Radivoj Radosav, Radivoj és Stevan Birovljev, Ivan Budanovic, Slobodan Kustudic, Sead Sofic,_ Vladimír Culafic, Stevan Mrzic, Petar Gvozdenovic, Zivko Kojic, Ante Hamersmit és Futó Imre.
A Spartak legstabilabb I. ligás évei az 1953-58 közötti időszakban voltak.

A Spartak a Tito marsall-kupa küzdelmeiben

A Spartak labdarúgói rendszeresen résztvesznek legtö-megesebb versenyünkön, a Tito marsall serlegéért folyó versenyen. Egy alkalommal a döntőben is játszottak, mégpedig 1962-ben, amikor 1:4 arányban veszítettek az OFK Beográdtól. A negyeddöntőbe jutott 1953-ban a belgrádi BSK-val (2:3), 1954-ben a sa-baci Macvával (5:0), 1955-ben a Vojvodinával (2:0) és a belgrádi Radnickivel (2:4). Az elődöntőben játszott 1954-ben a Crvena zvezdával (0:1), 1955-ben a spliti Hajdúkkal (0:2) és 1962-ben a Crvena zvezdával (4:3).
A Spartak és a Crvena zvezda között 1962-ben játszott elődöntőről azt állították, hogy a szabadkaiak nagy haditette volt, s hogy döntő volt a döntő előtt, mert színvonala, harciassága, a szép játék, a hosszabbítások és a kivédett tizenegyesek alapján bekerült e találkozó az eddig játszott legszebb és legizgalmasabb mérkőzések közé.
Ez alkalommal a Spartak 8000 szabadkai jelenlétében a következő összeállításban lépett pályára: Tausan, Bleszkány, Copic, Jenovai, Cuckovic, Dukanovic, Takács, Hirsman, Terzic, Maravié II. és Savkovic. A Spartak góljait Tomié (öngól), Terzic és Hirsman (2) lőtte.
A Crvena zvezda összeállítása a következő volt: Vukicevié, Tomié, Milicevié, Malesev, Durkovié, Popovié,
Stipic, Skrbic, Milosevic, Sekularac, Melic. A Crvena zvezda góljait Stipic, Milosevic és Melic lőtte.
A Spartak - Crvena zvezda 4:3 (1:1, 3:3) mérkőzést, amelynek Tausan, Hirsman és Maravic II. voltak a hősei,   kitűnően vezette a varazdini Tesanic.

Emlékezetes mérkőzések

A Spartak mérlege sok olyan eredményt tartalmaz, amelyek ma is emlékezetesek a labdarúgás kedvelői és hívei számára. Annak idején a Spartak Szabadkán legyőzte a „nagy négyes" tagjait, a Crvena zvezdát (2:0), a Partizánt (2:1), a Hajdukot (4:1) és a Dinamót (6:2).
A „régi idők" nagy és jelentős eredményei közül a labdarúgás kedvelőinek emlékezetében a legélénkebben él - Szabadka labdarúgásának jó ismerői ezt a mérkőzést emelik ki - az 1956. május 12-i találkozó, amikor a Spartak 6:2-es arányú győzelmet aratott a zágrábi Dinamó ellen. Tízezer néző előtt szenvedte el a Dinamó legsúlyosabb vereségének egyikét, a következő összeállításban játszó Spartaktól: Prvulovic, Tapiska, Bo-gesic, Jakovetic, Stefanovic, Kujundzic, Branisav-ljevic, Jenovai, Ognjanov, Leskov és Copic. A Spartak góljait Ognjanov (4), Leskov és Copic lőtték. Sokak szerint talán ez volt Tihomir Ognjanov-Bato legjobb játéka, aki a négy gólja mellett arról maradt emlékezetes, hogy szinte feltartóztathatatlan volt válogatottbeli társai, Ivica Horvát és Tomislav Crnkovic számára.
A Dinamó elleni mérkőzések között van egy lehangoló sportesemény is. Két évvel később (1958-ban) a Spartak 4:3 arányú vezetésekor a Dinamó Conc révén kiegyenlített a mérkőzés utolsó perceiben, s a szabadkai labdarúgók kiestek az I. szövetségi ligából.

A Spartak külföldön

A hazai bajnokság mellett a Spartak labdarúgói gyakran szerepeltek külföldön is, illetve vendégül látták más országok ismert klubjait. Sok mérkőzés mélyen bevésődött a játékosok és a labdarúgás kedvelőinek emlékezetébe.
Nevezetesek voltak a franciaországi és a máltai turnék, amelyekre 1953-ban került sor. Akkor a Spartak tíz mérkőzést játszott, négyet Franciaországban, mégpedig vereség nélkül, Máltán pedig hatot, ugyancsak egyetlen vesztett mérkőzés nélkül. A Spartak 1956-ban 82 azon ritka jugoszláv klubok közé tartozott, amelyek Angliában vendégeskedtek. Három mérkőzést játszott (Hall-city 1:3, Lincoln 1:2 és Fullham 1:3) egyetlen győzelem nélkül.
A legismertebb magyarországi és romániai klubok mellett a Spartak Szabadkán vendégül látott sok más ismert klubot: Kickers (Stuttgart) 4:2, Sturm (Graz) 5:1, Ankara Gidzsi (Törökország) 2:2. Az NSZK-ban 1952-ben szervezett turnén a Spartak legyőzte a müncheni Bayernt 1:0 arányban. Nevezetes volt a nagynevű Honvéd elleni 2:1 és az ugyancsak az ellene elért 4:4 arányú döntetlen, valamint a Tel Aviv-i Macabi elleni 2:l-es győzelem.
A Spartak valamennyi külföldi szereplése sokban hozzájárult Szabadka és Jugoszlávia sportja hírnevének az öregbítéséhez, különösképpen fennállásának első húsz esztendejében. Nem mellékes megemlíteni, hogy azokban az években a Spartak játszott Angliában, Franciaországban, Máltán, Görögországban, Magyarországon, Romániában, Ausztriában, az NSZK-ban, az NDK-ban, Svédországban, Norvégiában és Finnországban.

Szabadkaiak a jugoszláv klubokban

Szabadka, különösképpen a Spartak LK egy időben a jó labdarúgók valóságos melegágya volt. Nem is csoda, hogy a háború utáni években sok szabadkai labdarúgó játszott más klubokban országszerte figyelemremél-tóan.
így például a Crvena zvezdában játszott: Tihomir Ognjanov - Bata, Takács Jóska, Pálfi Béla, Lajco Kujundzic, Ivan Zvekanovic, Anton Rudinski, Dusán Maravic és Stevan Ostojic. A Partizán játékosa volt: Lajco Jakovetic, Stipan Kopilovic, Pálfi Béla, Anton Rudinski, Tapiska Antal, Gustav Matkovic, Sörös Szilveszter. A légierők Nasa krila elnevezésű csapatában játszott: Ivan Zvekanovic - Jankó, Jakov Stantic, Tapiska Antal, Palatínus György, Bratisa Branisavljevic és Josip Bistricki. A haditengerészet Momar nevű csapatának tagja volt: Lajco Kujundzic, Ilija Vorgucin, Josip Pr-cic, Jakov Stantic, Palatínus György, Ivan Latki és Gömöri Vilmos. Az újvidéki Vojvodinában játszott Pletl István, Gustav Matkovic, Sörös Szilveszter, Fábri József és Zemkó József. A szarajevói Zeljeznicar játékosa volt: Zemkó József A banjalukai Borac tagja volt: Milos Cetina, Dusán Jurkovic és Vladimír Culafic.
Később változott a helyzet. A Spartak LK sok jugoszláv labdarúgót fogad be soraiba, mint például Kosta Tomasevicet, Nikola Prvulovicot, Dimitrije Tadicot és Bata Pantelicet (Crvena zvezda), Aleksandar Joncicot, Gradimir Bogojevacot és Dragoslav Jovanovicot (Partizán), Ranko Leskovot, Radivoj Radosavot, Dobrivoje Trivicet, Dusán Stakicot, Milenko Dragojevicet, Rajkó Kovacevicet, Miieta Vrgát és Branimir Novakovicet (Vojvodina), Kadro Abadzicet és Stjepan Kadovicot (eszéki Proleter), Dimitrije Stefanovicot, Mlorad Popo-vicot és Milos Jovanovicot (sabaci Macva), Zvonimir Rasicot (zrenjanini Proleter).

Szabadka válogatott labdarúgói

Jugoszlávia legjobb labdarúgói között, akik magukra öltötték a címeres mezt, sok szabadkai is volt. A háború előtt Andrija Kujundzic volt az első szabadkai, aki a válogatottban játszott, 1921. október 28-án, Prágában (Csehszlovákia - Jugoszlávia 6:1). Kujundzic mellett a válogatott tagja volt még Josip Horvát Kecskés Mihály, Milos Beleslin, Jovan Beleslin és Siflis Géza.
A felszabadulás után a különféle válogatottak tagjai között (A B, olimpiai, ifjúsági és ifi) játszott: Tihomir Ognjanov - Bata, Takács Jóska, Lajco Jakovetic, Stipan Kopilovic, Anton Rudinski, Stevan Ostojic, Mlos Gloncak, Dusán Maravic, Zemkó József, Stevan Tonkovic, Rade Maravic, Ilija Takac, Slobodan Sujica, Jezsevics Mihály, Ivan Budanovic, Dusán Jurkovic és Milos Cetina. A rekordot Tihomir Ognjanov - Bata tartja, aki 28 alkalommal játszott az A és két alkalommal a B válogatottban.
Említésreméltó a Spartak labdarúgóinak nagyszámú részvétele más jellegű országos válogatottban, különösképpen a vasutas és a szakszervezeti' válogatottban. E válogatottak 1947 és 1952 között rendszeresen résztvettek az Európa-bajnokságokon és szabály szerint megszerezték az első helyet. A Spartak LK-ból e válogatottak tagja volt: Mlos Gloncak, Gojko Janjic, Mkoslav Beleslin, Stipan Kopilovic, Takács Jóska, Pálfi Béla, Sörös Szilveszter, Bratisa Branisavljevic, Tapiska Antal, Gémesi József és Ilija Vorgucin.

A Spartak legjobb összeállításai

Az elmúlt évek folyamán a Spartakban több száz labdarúgó játszott, akik közül sokan mély nyomot hagytak. Nagyon nehéz lenne meghatározni a legjobb összeállítást, mert sok-sok nemzedék volt, s eltérő feltételek között sportoltak. Ennek ellenére nem elvetendő összeállítani egy válogatottat annak igénye nélkül, hogy bárki hivatalosnak minősítené, s csupán azzal a 84 szándékkal, hogy könnyebben áttekinthessük, milyen labdarúgók álltak a Spartak rendelkezésére.
íme, a lehetséges összeállítás:
Az A csapat: Milos Gloncak - Stipan Kopilovic, Csikós Balázs, Jankó Zvekanovic, Miroslav Beleslin -Lajco Jakovetic, Gojko Janjic, Takács Jóska - Tihomir Ognjanov, Anton Rudinski, Sörös Szilveszter.
A B csapat: Pajo Simokovic (Ivan Kampa, Blasko Mlunovic) - Tapiska Antal, Ivan Bogesic (Roko Vojnic), Dimitrije Stefanovic (Jakov Stantic), Stevan Copic - Pálfi Béla (Jenovai László), Lajco Kujundzic (Ivan Latki), Gémesi József (Csikós Sándor, Ranko Leskov) -Radivoj Azucki (Gradimir Bogojevac), Ilija Vorgucin, Bratisa Branisavljevic (Josip Prcic).
A C csapat: Dorde Zaklanovic (Stjepan Kadovic -Tomislav Tausan) - Zvonimir Rasic, Drago Jovice-vic, Milos Cetina, Bozidar Gasic - Dusán Maravic (Dusán Draskovic), Jezsevics Mihály; Radivoj Radosav (Grgica Covic, Stevan Birovljev, Borbély László) -Dusán Jurkovic, Vojislav Tonkovic, Nikola Vukmanovic.
A D csapat: Dragan Popovic, Slobodan Sujica (Tomislav Martinovic, Ernest Kovacevic) - Slobodan Bracanovic (Raffai Rudolf),. Nedeljko Cuckovic, Tomo Peic, Blesz-kány Mihály), Cedomir Terzic (Ágoston József) - Zivko Slijepcevic (Kadro Abadzic), Mcko Dukanovic (Mile Vrga), Dragan Miranovic - Dorde Terzic (Branimir Nova-kovic), Stevan Vitkovic (Slobodan Kustudic), Matija Hirsman, Fábri József (Josip Simokovic).

Labdarúgó-csemegék

Szabadka felszabadulása előtt a fasiszta megszállók távozásukat megelőzően fosztogattak és elvittek mindent, ami valamit is ért. Fennállt a veszély, hogy a sportolók értékes felszerelésük nélkül maradnak. Ezt tudván, a labdarúgók egy csoportja, közöttük Lazar Bogesic, Pajo Simokovic és Stipan Kopilovic mentették a SVAK felszerelését, s egy nap, ügyesen álcázott kocsival elszállították Pajo Simokovic udvarába és elrejtették. Akciójuknak köszönve a felszabadulás után megtartott első edzéseken nem volt nagyobb hiány a felszerelésekben.
Hasonló eredményes és gyors akciót hajtottak végre a labdarúgók még egy alkalommal, ezúttal a feleségek segítségével, 1945 április utolsó napjaiban, amikor egész Szabadka készült a szabad országban megrendezésre kerülő első május elsejei felvonulásra. Az ünnepség előtti napon az ÓZNA akkori főnöke, Viktor Vrhovac, kék és fehér vásznat szerzett labdarúgó-felszerelés készítéséhez. Lázas sietséggel és rohammunkával fogtak hozzá az asszonyok a Spartak színeit jelképező felszerelés varrásához.
Ezekben a háború utáni években Szabadkán sok sportoló több sportágban is versenyzett. Ezek egyike volt Harangozó Vilmos, az asztaliteniszező és labdarúgó, a későbbi asztalitenisz-világbajnok. Többször játszott a Spartak Labdarúgóklubban a középcsatár posztján, s az első I. ligás bajnoki mérkőzésen, a belgrádi Crvena zvezda ellen, ő lőtte a Spartak egyetlen gólját (1:3).
A Spartak gyakran játszott külföldön, legtöbbször Romániában járt, a több évtized során több mint hússzor. A tornák szervezője Szele Mihály, Jugoszlávia érdemes labdarúgó-sportmunkása volt.
A Spartak több labdarúgója választotta az edzői hivatást, s külföldön is edzősködtek. Edzőként legtöbbet tartózkodott külföldön Ivan Zvekanovic - Jankó, továbbá Zvonimir Rasic (egy ideig Ausztrália szövetségi kapitánya volt, 1974-ben az NSZK-ban tartott világbajnokságon), Palatínus György, Dusán Draskovic és Petar Popovic. Érdekes megemlíteni, hogy Márton Dezső (Sever) sikerrel játszik Ausztráliában, ahol kétszer volt az év legjobb góllövője és egyszer a kontinens legjobb játékosa.
A Szabadkán tartott mérkőzéseken szokatlan gólok is estek. így például Jankó Zvekanovic 1945-ben, a Gradanski elleni mérkőzésen, a pálya közepéről lőtt gól. Még különösebb gól volt az, amelyet Dusán Jurkovic lőtt 1980-ban, a Sever mezében játszva, a beskai Hajdúk ellen. Klubtársa, Márton Dezső segítségével a mérkőzés kezdetén középkezdésből azonnal a kapura lőtt és gólt ért el már az első másodpercekben. Valószínűleg „a világ leggyorsabb gólját érte el".
Tragikus esetek is voltak, különösen a tizenegyesek rúgásakor. A legpechesebb volt talán Ranko Leskov a Rijeka elleni, 1958-ban játszott mérkőzésen (0:0) és Dusán Jurkovic (a tuzlai Sloboda elleni mérkőzésen, amelyet 1973-ban játszottak Szabadkán és 1:1 volt az eredmény). Mindkét alkalommal a Spartak kieseit az I. szövetségi ligából - a tizenegyesek elhi-bázása miatt.

A szabadkai labdarúgás legendás alakjai

A Spartak labdarúgói között sokan vannak, akiket örök időre megjegyeztek mint kiváló játékost, kapitányt, rendkívüli sportolót vagy játékszervezőt. Ezek egyike Mlos Gloncak kapuvédő, akit hosszú ideig idényről idényre, a legjobb jugoszláv kapuvédők közé soroltak, s huszonkét év alatt, a kék-fehér mezt viselve, még a csatársorban is játszott - eredményes gólJövőként Tihomir Ognjanov-Batóról, a jugoszláv labdarúgás legendás alakjáról elegendő elmondani annyit, hogy Szabadka minden idők legsokoldalúbb és legjobb játékosa. Abban az időben, amikor Jugoszlávia legkifinomultabb technikájú játékosa, Bobek játszott a válogatottban, mellette volt Takács József Nagy küzdőképességű és a legmegbízhatóbb védőjátékos volt Sti-pan Kopilovic, Jankó Zvekanovic, Lajco Jakovetic, ívan Bogesic és Tapiska Antal. Tihomir Ognjanov mellett, aki ügyesen lőtte a gólokat lábbal és fejjel, a középcsatár posztján kitűnt még Antun Rudinski, akit tehetségben még senki sem múlt felül. A legtöbb mérkőzést Gojko Janjic játszotta, aki Szabadka labdarúgásának legkedveltebb alakja. A Spartak Labdarúgóklubnak több ragyogó kapitánya volt. E szerepet a leghosszabb ideig Drago Jovicevic töltötte be.
íme, a Spartak azon játékosainak listája, akik a legtöbb mérkőzést játszották az I. szövetségi ligában:
Milos Gloncak (146), Stipan Kopilovic (141), Takács Jóska (133), Tapiska Antal (130), Bratisa Branisavljevic (125), Ivan Bogesic (112), Tihomir Ognjanov (110), Lajco Jakovetic (106), Csikós Balázs (102), Stevan Co-pic (93), Jenovai László (69), Josip Prcic (66), Ilija Vorgucin (63), Ranko Leskov (61), Lajco Kujundzic (57), Gradimir Bogojevac (55), Gömöri Vilmos (52) és Gémesi József (50).

Elnökök, edzők, sportmunkások...

A Spartak Labdarúgóklub négy évtized alatt elért sikereiben nem kis része van több száz sportmunkásnak, és szakembernek, az edzőtől és titkártól kezdve a vezetőségi tagokig és elnökökig stb., akik valamennyien jelentős mértékben hozzájárultak klubjuk fejlődéséhez. Megkíséreljük felsorolni őket, időrendi sorrendben, ahogyan tevékenységüket kezdték az elmúlt években.
Elnökök: Viktor Vrhovac, Laza Bogesic, Ivan Stevura, Josip Konovec, Marko Baclija, Szabó Mklós, Jontovics Rudolf, Ivan Vracaric, Antun Mlankovic, Nagy Ferenc, Vladimír Danié, Milán Galovic, Lazar Kopunovic, Blasko Kopilovic, Grgo Kolic, Misko Covic, Bárkányi Pál, Mlan Jaric, Andrija Bukvic, Stevan Pap, Tomislav Karadzic és Dér Imre.
Edzők: Takács Márton, Aleksandar Zvekan, Mira Stojanovic, Held Miska, Franjo Glazer, Mosa Marjanovic, Branislav Sekulic, Németh József, Stipan Kopilovic, Ilija Rajkovic, Varga László, Lajco Jakovetic, Tihomir Ognjanov, Takács Jóska, Ivan Zvekanovic-Janko, Dusán Draskovic, Dusán Maravic, Dejan Vrana, Vlatko Konje-vod, Borbély László, Zarko Nedeljkovic, Joakim Vis-lavski, Milán Zivadinovié, Luka Malesev, Boris Maravic, Ivan Brzic, Stevan Ostojié, Zemkó József és Milán Ribar. A Spartak legmarkánsabb edzője mindenképpen Branislav Sekulic - Bane volt.
Főtitkárok: Stipan Kopilovic, Ilija Vorgucin, Petar Markovié, Grgo Temunovié, Szele Mihály, Lazar Vasi-ljevic, Koloman Stipié, Milán Pesut, Ivan Hermán, Luka Katié, Nagy József és^ Svetozar Mirolovié.
Szakszervezők: Radivoj Sibalié, Aleksandar Zvekan, Milojko Stavljanin, Dezider Lulié, Balázs József, Gojko Janjié, Momir Mijatov, Josip Neorcic, Svetozar Pusin, Karlo Tonkovié, Jakov Stantié, Ranko Leskov, Petar Malagurski, Svetozar Mirolovié, Aleksandar Stojkovié, Aleksandar Malusev, Tihomir Ognjanov és Jovan Popov.

42_1.jpg

Szabadka 1945 március 18: a žAK csapata amely döntetlen (1:1) mérkozest játszott a belgrádi  katonai
brigád csapatával. Balrol jobbra:  Milunović,  Prčić, I. Bogesić, Zvekanović, Sabanov, Bdeslin, Nyers, Takács,
Jakovetić, Pálfi és Janjić. Mintegv 1500 nező előtt az egyetlen gólt Pálfi lőtte.

42_2.jpg

Az  1946.  évi  első ligás csapat  (balról jobbra):
A.  Zvekan jatekosok: G. Janjić, L Vorgučin. S. Kopilović L. Tumbas. L. Jakovetić, Takacs J.,
I. Bogešić, J. Prčić, M. Beleslin, J. Zvekanović es P. Simoković.
A csapat két ízben 2:0-ás eredménnyel győzte le az újvidéki Vojvodina csapatát

42_3.jpg

A 3. Jugoszláv Hadsereg csapatkapitanyának, V. Božovićnak (balról) és I. Bogesićnak, a Spartak tagjának kézfogása 1945. július 20-án Szabadkán
F. Mernjak biró jelenlétében. Győzött a hadsereg csapata 4:2 (2:0) arányban.


42_4.jpg

A Spartak labdarugói, az 1950. évi I. ligás csapat tagjai

42_5.jpg

A Spartak csapata amely 1972-ben ismét bekerült az I. szövetségi Ligába.

42_6.jpg

Tihomlr Ognjanov - Bata labdarúgó, az egvik sikeres akcióban

42_7.jpg

A Spartak labdarugói, akik 1:4 arányú győzelem után,
a Belgrádi OFK ellen, bekerültek a Tito marsall-kupa döntőjébe - 1962

42_8.jpg

Az ország egyik legjohb nemzedéke - Spartak 1954

  Share on Facebook