Forgandó sportszerencse

A röplabdaklub a Jovan Mikic-Spartak Ifjúsági Testnevelési és Sportegyesület első hat szakosztályának egyikeként alakult meg. Az első versenyeket 1945 májusában rendezték meg, amikor a szabadkai röp-labdázók sporttalálkozókat rendeztek a népfelszabadító hadsereg csapataival. Utána megkezdődtek az utazások az ország minden vidékére. A háború utáni röplabda első napjairól Savó Milosev, a Spartak Röplabdaklub alapítóinak egyike a következőket mondja:
-    Már 1945 szeptemberében megszerveztük a háború utáni első országos röplabda-bajnokságot, amelyen részt vett minden köztársaság és tartomány válogatottja, valamint hadseregünk tagja. A röplabda gyorsan új hívekre talált, s gyorsan tömegesítettük. Sokat versenyeztünk az első öt esztendőben, a férficsapat például 190 mérkőzést játszott.
Stefanija Perhac-Milosev, a női válogatott egykori tagja így emlékszik vissza azokra a napokra:
-    Számunkra nagy örömet jelentett a csapat tagjaként mérkőzést játszani. A csapatban a barátság és a kölcsönös bizalom szelleme uralkodott. Mindig készek voltunk arra, hogy egymásnak segítséget nyújtsunk. Abban az időben Etuska Poljakövic és én már a válogatott tagjai voltunk, annak színeiben résztvettünk az 1946-ban Bukarestben megrendezett Balkán-bajnokságon, továbbá a következő évben Tiranában, majd 1948-ban Szófiában. Három évvel később, azaz 1951-ben Párizsban a válogatottban játszottam az Európa-bajnokságon.

Egy bajnoki cím

Az elmúlt évtizedek során a Spartak Röplabdaklub férfi és női csapatai váltakozó Szerencsével szerepeltek a hivatalos versenyeken. A férfiak az I. szövetségi ligában játszottak 1948-tól 1955-ig, majd alacsonyabb versenyfo-koZatban küzdöttek,  egészen  1968-ig,  hogy azután újra kiharcolják az I. ligás státust. A bajnoki címhez vezető út azonban nagyon hosszú volt: csak egyszer sikerült megszerezni, 1975-ben. Hasonló sorsuk volt klubtársnőiknek, akik többször költözködtek az elsőből a második szövetségi ligába, de a bajnoki címet sohasem sikerült elnyerniük.
A Spartak csapatai a klub 39 éves fennállása alatt a következő eredményeket érték el:
FÉRFIAK - 1948-ban: hatodik hely az I. szövetségi ligában; 1949-ben a második, 1950-ben a második, 1952-ben a harmadik, 1954-ben a hatodik, 1955-ben a nyolcadik, az utolsó helyen végzett és kiesett az I. szövetségi ligából. A csapat 1969-ben újra bekerült az
I.    szövetségi ligába, s az ötödik helyen végzett; 1970-ben kilencedik lett és újra elhagyta az I. ligások társaságát. 1972-ben visszakerült az I. ligába és nyolcadik lett, 1972-73-ban a kilencedik; 1973-74-ben az ötödik; 1974-75-ben pedig az első és megszerezte az országos bajnoki címet, 1975-76-ban ötödik, 1976-77-ben hatodik, 1977-78-ban az utolsó, a tizenkettedik helyet szerezte meg és újra kiesett. Az 1979-80-as idényben újra I. ligás, de a tizenkettedik helyet foglalta el és megint visszakerült a II. szövetségi ligába, jelenleg is annak keleti csoportjában versenyez.
NÖK: - 1946-ban a második, 1947-ben a harmadik, 1948-ban a harmadik, 1949-ben a második, 1950-ben a harmadik, 1951-ben a második, 1952-ben a harmadik, 1954-ben a hatodik, vagyis az utolsó helyen végzett és elhagyta az I. szövetségi ligát Később selejtező útján 1977-ben visszakerült az I. szövetségi ligába, de a tizedik helyre került és visszajutott a
II.    szövetségi ligába. Jelenleg a keleti csoportban versenyez.
A jugoszláv válogatott színeiben játszott: Miodrag Gvozdenovic, Szekér Árpád, Dobrivoje Koledin, Akos Budimcevic, Dusán Guslov, Stevan Rajié, Gavro Budisin, Stojan Markovié, Dorde Raduloyic, Vitomir Krivokapic és Gradimir Vujic, a nők közül: Stefanija Perhac-Milosev, Nagy Rózsa, Mila Vujadinovic, Branka Jaramazovic, Radmila Ormán és Etuska Poljakövic.
A jugoszláv röplabda élvonalába tartozott még: Vo-jislav Vujkovic, Sava Milosev, Lajco Margetic, Jankó Radvanj, Vojislav Koledin, Radivoje Terzin, Stanislav Sigulinski, Cedomir Milosev, Antun Vujkovic, Alek-sandar Rakic, Cedomir Dragovic, Srboljub Sigulinski, Szőke Ákos, Lazo Markovié és Ilija Tubic.

Nevezetesebb dátumok

Szabadka röplabda-sportjának nevezetesebb dátumai között tartják számon az I. szövetségi ligába való visszatérésért folytatott selejtező időpontját A nagy küzdelem két részben folyt, 1968 januárjában és novemberében. A szabadkaiak számára csak a második kísérlet során sikerült kiharcolni a legjobbak társaságába való bejutást. Akkor „született" meg a röplabdázók új nemzedéke: A Budimcevié, D. Koledin, D. Radulovic, D. Guslov, C. Dragovic, Z. Belancic, V. Magdié és R Paulic.
A Spartak röplabdázóinak legnagyobb sikere a bajnoki cím megszerzése 1975-ben. Abban az évben a Spartak győztes csapata 26 mérkőzést játszott, ebből huszonhármat megnyert és 46 pontot gyűjtött össze. A szabadkaiak abban az idényben a többi csapat rémei voltak és magas technikájú játékukkal tűntek ki.
A bajnoki címet a következő játékosok vívták ki: Gvozdenovic, Szekér, D. Koledin, Guslov, Dragovic, Budimcevié, Szőke, Sigulinski, Radulovic, Markovié, Tubic és Kovacevic.
A Spartak röplabdázói jugoszláv bajnokként részt vettek a bajnokok Európa-kupájának Münchenben (NSZK) tartott selejtezőjén és kiharcolták a kupaverseny 1976-ban Brüsszelben (Belgium) megrendezett döntőjében való részvételt. A jugoszláv bajnok mellett a döntősök közé jutottak Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária bajnokai. Ezen a tornán a Spartak a harmadik helyen végzett, s ez a klub eddigi legnagyobb sikere.
Szabadkán volt egyébként 1945-ben az első országos röplabda-bajnokság, majd 1975-ben a LX. Európa-bajnokság II. selejtező csoportját látta vendégül és házigazdája volt még a legnagyobb jugoszláv rendezvény, a Májusi röplabdatornának 1964-ben és 1966-ban.
E felsoroltak mellett sikerrel megszervezte a Vasutasok Röplabda Európa-bajnokságát is 1967-ben, amelyen tizenkét nemzeti válogatott vett részt.
A fiatalok Testvériség-egység Kupája, amelyen az ifik és a lányok vesznek részt minden köztársaságból és tartományból, s amelyet minden évben Szabadkán tartanak meg a köztársaság napja alkalmából, az ország legszínvonalasabb sportrendezvényei közé tartozik.
A Szabadkai Röplabdaszövetség a szervezője minden jelentősebb megmozdulásnak a munkássportjátékok keretében és az iskolai sportegyesületek szabadkai szövetségével karöltve népszerűsíti a röplabdát az általános és a középiskolás tanulók körében.
A női csapatnak a legeredményesebb, I. ligás napjaiban a következők voltak tagjai: S. Perhac-Milosev, Nagy R, M. Vujadinovic, S. Aradski, B. Jaramazovic, R Ormán, E. Poljakovié, T. Mijatoy, S. Stefanovic, E Temunovic, Lj. Palfi, Z. Pecin, D.' Perhac, Tóth E, Rajcic, A Vujic, S. •Cukurov, D. Miletin, Harmath R, V Drezgic, B. Temunovic, S. Filipovic, S.Marković

A Spartak röplabdázói 1975-ben, Szarajevóban.
A klub történelmében először lettek országos bajnokok.
Képünk a bajnoki cím átvétele utáni ünnepséget örökítette meg

Aca Budimčević, a Spartak röplabdázója, a válogatott tagja	Miodrag Gvozdenović az ország egyik legjobb játékosa, világviszonylatban is szép eredményeket ért el

Dobrivoje Koledin csapatkapitány (jobbról) az 1976. évi brüsszeli Európa Kupán
elért harmadik helyezésért kapott szobrocskával

Štefanija Perhač - Milošef, a Spartak röplabdázója, a válogatott tagja	Snežana Filipović röplabdázó szintén a Spartakban kezdte

A Spartak röplabdacsapata 1952-ben Belgrádban kivívta magának a harmadik helyet az országban

Az ország második legjobb női röplabdacsapata 1949-ben

A Spartak Röplabdaklub női és férfijátékosai a klub megalakítása idején,
1945-ben, amikor az ország legjobbjainka számítottak

A Spartak női röplabdacsapata 1979-ben ismét felverekedte magát az első szövetségi ligában

A Spartaka 1975. évi csapata (balról jobbra): Gvozdenović, Budimčević, D Koledin, Guslov, Dragović,
Szőke, Kovačević, Tubić, Đ. Radulović, Marković, Sigulinski és Szekér Á.