Palicstól a mexikói olimpiai játékokig

A Spartak Úszó- és Vízilabdaklub tagjai már 1946 májusában megkezdték az edzéseket a Palicsi-tón. Kezdetben csak tizenketten voltak, de a tagság száma egyre gyarapodott, amit Kmec András és Ballá László kitartó szervező munkájának köszönhetünk.
1951. február 11-én Szabadkán megnyílt a téli medence az úgynevezett Fekete-fürdőben. Itt tartották meg városunkban az első nyilvános úszóversenyt A fürdő felújításával újabb lendületért vett az úszás és a vízilabdasport. A Fekete-féle úszómedence volt Vajdaság első és az ország harmadik számú úszómedencéje, s habár mérete a jelenlegi, már megszokott olimpiai méretekhez képest szerényt volt, odavonzotta az úszni és vízilabdázni vágyó fiatalokat és pionírokat. Közülük kerültek ki a későbbiek során olyan kiválóságok, mint Tilinkó Irén és Slavko Kurbanovic. Mindketten olimpiai versenyeken is szerepeltek. Tilinkó Irén a 100 méteres hátúszásban, Kurbanovic pedig a 100 és 200 méteres mellúszásban érte el legjobb eredményeit. Kurbanovic többször megdöntötte az országos rekordot és joggal nevezték Szabadka legjobb úszójának.
Kurbanovic 1968-ban részt vett a mexikói olimpián.
Később, egyetemi tanulmányai idején átjelentkezett a belgrádi Partizán sportklubba.
A felszabadulás óta a Spartak úszói rendszeresen szerveztek úszóiskolát Szabadkán. Kezdetben az úszóiskola a Palicsi-tón kijelölt pályán működött később az edzéseket és a versenyeket a nyári időszakban a sétaerdei medencében rendezték meg.
Amióta megalakult a Spartak vízilabdacsapat, a szabadkai vízilabdázók a vajdasági, majd a II. szövetségi ligában mérkőztek. Az I. szövetségi ligához sohasem volt elegendő erejük.
A vízilabdázóknak voltak sikereik, de eredményeik leginkább a munkafeltételektől függtek. Legjelentősebb eredményük az 1947-es szerbiai bajnokságon megszerzett harmadik hely.
Jó eredményeket értek el a vízilabdázók 1957-ben is, majd 1959-ben és 1960-ban. Azokban az években az ország tizennyolc legjobb csapata közé sorolták őket. A II. ligás összeállítás közül legsikeresebb volt az 1970-es nemzedék. Amióta megszűnt a palicsi úszó-pálya, Szabadkán az úszás és a vízilabda hanyatlásnak indult.
Újabb fellendülést a sétaerdei medence jelentett. A fiatalok számára ez a sportág ismét az első helyen szerepelt, különösen a nyári időszakban. Az úszás népszerűsítéséhez sokban hozzájárultak a valamikori úszók és vízilabdázók, valamint a testnevelő tanárok, akiknek közös céljuk volt, hogy tömegesítsék a sportágat.
Mind több szabadkai siker születik az egyéni versenyeken Vajdaság-szerte, a szerbiai bajnokságokon és az országos versenyeken. Az alapvető probléma, hogy nincs hol edzeni a téli időszakban, az edzések gyakorlatilag a nyári négy hónapra korlátozódnak.
A fiatal úszókkal való kitartó munka eredményeképpen a Spartak fiataljai közül kiemelkedő eredményeket ért el Rézmány Tibor, aki 100, 200 és 400 méteres szabadúszásban, valamint delfinúszásban kitűnő eredményeket, sőt rekordokat ért el. Részt vett az 1978-ban és 1979-ben megtartott Balkán-bajnokságon, tagja volt a válogatottnak az 1979-ben megtartott spliti Földközi-tengeri Játékokon. Mivel Szabadkán nem tudott továbbfejlődni - ehhez itt nem voltak meg a feltételek -, átjelentkezett a belgrádi Partizánba.

A Spartak vízilabdacsapata 1984-ben - jelenleg a második szövetségi ligában játszanak

Slavko Kurbanović úszó, országos bajnok, a válogatott tagja	Rézmány Tibor, országos bajnok, a válogatott tagja	Tilinkó Irén úszó, országos bajnok, a válogatott tagja

A Spartak vízilabdázói 1948-ban - ekkor a legjobbak között voltak Vajdaságban és Szerbiában

A vízilabdacsapat 1968-ban a második szövetségi ligában küzdött
- ez volt a Spartak történelmében a legjobb pólócsapat